[ Rockzanza => Rocknotes => RadioiM ]
Bruce Springsteen Elvis halálakor: „Van egy csomó kemény srác. Vannak trónkövetelők. Vannak küzdők. De király csak egy van.”
Hangkarakterisztika: Elvis Presley bariton különleges hangterjedelemmmel (ún. regisztern) – és az érzelemkifejező hangszínek nagyon széles skálájával. Hangterjedelme két és egyharmad oktáv, a bariton alsó G-től a tenor magas B-ig, a falszettben ez még legalább a Deszig felmegy. A szakírók szerint Presley legjobb oltávka középen volt. Baromi jól hozta a fekete rhytm-and-blues és gospel énekesek rekedtes, eksztatikus, sikoltó, kiabáló, panaszosan jajgató, lezser hangját. De őt nem korlátozta egyetlen stílus és énekmód. A balladákban és country dalokban úgy énekelte ki a magas G-ket, Aszokat hogy azt egy opera-bariton is megirigyelhette volna.
Figyelemre méltó tehetséget mutatott a legkülönbözőbb stílusok, előadásmódok beolvasztásában, elsajátításában és természetesen előadásában. Hangja mélyben eléggé gyenge, ingatag és mindig megjósolhatatlan, de fönt a magasban gyakram briliáns, fel egészen az Eszig, E-ig, F-ig.
Presley igazi terepe az éneklés, a hang, bár saját jogán volt hatásos és sikeres benne, magában nem lett volna elég, legalább annyira fontos az előadásmód, amit nehéz zeneileg leírni. Mi tette különlegessé, ez a súlyponti kérdés. És ez, Grogory Sandows (zeneprof a Columbia Egyetemen) véleménye szerint, az az, hogy Presley egyszerre volt basszus, bariton és tenor a legszokatlanabb módon, ahogyan senki más, sem a klasszikus, sem a pop-énekesek közül.
A Rolling Stone Magazin (az egyik legfontosabb popkultutális lap) szerint „Elvis volt, aki a rock’n’rollt a pop nemzetközi nylevévé tette.” Az amerikai zene 20. századi óriása és hérosza, aki egyes-egyedül képes volt megváltoztatni a zene és a kultúra folymatait az 1950-es évek közepén. Felvételei, tánc-mozgása, életfelfogása és öltözködése a rock’n’roll lényege és megtestesülése volt; lefektette minden más rock sztár működésének kereskedelmi alapjait, még azokét is, akik megelőzték, predatálták Presley első sikereit. Az olyan afro-amerikai előadókét mint Little Richard, Fats Domino és Chuck Berry, akik csak azután lettek elfogadottak a széles közönség által, miután Presley kitaposta a fehér amkerikai tizenévesek füle, szíve és pénztárcái felé vezető ösvényt. Jerry Lee Lewis, az Everly Brothers, Buddy Holly, Johnny Cash, Roy Orbison és mások, sztárok azonnyomban jöttek, amint Elvis megnyitotta akaput. Ahogy John Lennon később látta: „Elvis előtt nem volt semmi.”
A 2. világháború utáni gazdasági boom idején, sok szülő jóval több zsebpénzt tudott gyerekeinek adni. Átrendeződött a vásárló erő az amerikai tinik vásárlási szokaásainak megfelelően. Az 1940es években az amerikai középosztály idolja Frank Sinatra – lemezeinek fő vásárlói 18 és 22 éves koruk között voltak, de Presley még fitalabbakat bírt lemezvásárlásra. Presley brillantinos kacsafrizurája, vomzódása a kekete nadrágokhoz és a laza, bő, kigombolt nyakú ingekhez a tizenéves fiúk öltözködésében új korszakot indított el. A tinédzsrek hordozható tarnzisztoros rádiókat vettek és nyomatták a rock’n’rollt úton-útfélen (felpörgetve ezzel egy új iparágat 100 ezer egységnyi eladással 1955-ben és 5 millióval 1958 végére). A tinik egyre függetlenebbekké váltak és Presley vált a középponttá - a szülők legnagyobb elképedésére.
Presley hatása az amerikai ifjúsági piacra annyira figyelemre méltó volt, hogy a Wall Street Journal címlapjára került már 1956. december 31-én (a szilvesztei dátum azért nem véletlen). Louis M. Kohlmeier gazdasági szakíró szavaival: „Ma Elvis Az Üzlet.” , amikor Elvis lemez és merchandise eladásairól tudósított. Fél évszázaddal később Ian Brailsford történész (University of Auckland, New Zealand) „Elvis Presley fenomenális sikere 1956-ban sok pénzügyes kétkedőt győzött meg arról, hogy hatalmas lehetőségek vannak az ifjúsági piacban.” 1957-re Presley vitathatalanul a leghíresebb szórakoztatóvá, sztárrá vált a nyugati világban. Miután az úttörő zenekarvezető, Bill Haley lerakta az alapokat Nyugat-Európában a rock’n’roll iránti érdeklődésnek, Presley lemezei és imázsa együttes hatásával széleskörű ízlésbeli változást idézett elő. Más énekesek más országokban Presley ihlette lemezeket kezdtek készíteni, míg a Presley lemezek elképesztő mennyiségben fogytak világszerte még a Vasfüggöny (fiatalabbaknak: a kapitalista nyugati világot és a szocialista rendszer országait elválasztó jelképes, ám nagyon is valódi elzárkózást biztosító, sokszor átjárhatatlan spanyolfal) mögött is.
1958-ra tűnt fel az Egyesült Királyságban Cliff Richard, az ún. brit Elvis, ahogy Franciaországban Johny Hallyday vált francia nyelven éneklő rock and roll idollá, akit hamarosan követtek mások, mint Claude François. Olaszországban Adriano Celentano és Bobby Solo lemzein érződött igencsak a korai Elvis dalok hatása. Később, amikor Presley első filmjeit játszani kezdék a mozik világszerte, a Presley modorában, stílusával éneklő színpadi előadók és énekesek szaporodtak gombamód mindenfelé, Latin-Amerikától Ázsiáig, a Közel-Kelten és még Afrika néhány városiasabb fejlődésű részén is. Presley megjelenése a tévés, rádiós műsorokban és lemezeladásai nyomán Európában megnőtt az érdeklődés más amerikai rock előadók iránt is.
Végig Presley pályafutásának egész ideje alatt énekstílusát, manírjait, megjelenését sokan utánozták. Csak halála után nőtt alakja köré egy egész iparág. A legkülönbözőbb kulturális és életmódbeli hátterű emberek váltak profi Elvis imitátorokká és Elvis dalai a karaoke világában töretlenül népszerűek a mai napig, főleg a korai vad Elvis és az 1970-es évek édeskés sztárja.
Utókor
Saját filmjein túl Presley alakja, figurája, élete több mint 70 filmnek szolgáltatott témát, tárgyat, amik címükben is viselték a nevét.
1986-ban beiktatták a Rock and Roll Hall of Fame, 1998-ban a Country Music HOF, 2001-ben a Gospel Music HOF tagjainak sorába.
1993-ban Presley képe amerikai állami postabélyegre került, és az Amerikai Posta Szolgálat 2006-os jelentése szerint még ma is a legnépszerűbb bélyeg az Államokban.
A Gracelandet 2006-ban Nemzeti Történeti Emlékhellyé nyilvánították.
A BBC Rádió által összeállított listán a 20. század legnagyobb angol nyelven előadó énekesekről Presley a 2. helyen áll. A legtöbb szvazatot Frank Sinatra kapta, az első 10-ben szerepel Nat King Colr és Ella Fitzgerald.
A Rolling Stone Magazin 2004. évi listáján (Minden idők 100 legnagyobb művésze) a 3. pozíció jutott Presleynek. (1. The Beatles, 2. Bob Dylan) Rolling Stone
2005. júliusában a Discovery Channel és az America Online a Legnagyobb amerikai címért folyó szavazásán Presley megelőzve Oprah Winfrey-t a 8. helyen végzett mint a Legnagyobb szórakoztató az amerikai történelemben.
A Variety 2005 októberében a 20. század top 100 szórakoztatóművészeti ikonjai között az első 10 közé sorolta Presleyt a Beatles, Marilyn Monroe, Lucille Ball, Marlon Brando, Humphrey Bogart, Louis Armstrong, Charlie Chaplin, James Dean és Mickey Mouse társaságában.
2006 novemberében az Atlantic Magazine 10 neves történészt kérdezett meg, ki tartozik a 100 legbefolyásosabb amerikai közé. Végül Presley a 66.-ként futott be a 79. helyezett Louis Armstronggal, 2 zenészt tartalmazott a lista.
KözelMúlt
Az Elvis felvételek iránti érdeklődés felélénkült a 2002. évi Football VB idején, amikor a Nike egy Junkie XL (JLX, Tom Holkenborg, holland-amerikai DJ) Elvis remixet (A Little Less Concersation) használt reklámzenéül klipsorozatához, amiben futball világsztárok jelentek meg. Az Elvis Vs JLX remix több mint 20 országban lett numberone, köztük Nagy-Britanniában és Ausztráliában.
Körülbelül ugyanebben az időben került a piacra a Presley angol és amerikai listavezető dalait tartalmazó válogatás, az Elv1s: 30. Természetes hogy ez a cd is listavezető lett ugyanazokon a listákon 50 évvel Presley első sikerei és 25 évvel halála után.
A That’s All Right megjelenésének 50. évfordulójam újrakiadott lemez újra nagy siker lett világszerte.
Nem sokkal azután, hogy az Elvis minden dolga feletti rendelkezést átvette az Elviy Presley Estate-től (EPE), (amelyik megtartott 15%-nyi részesedést az új cégben, benne Graceland birtoklását), Robert Sillerman CKX társasága kiadott egy DVD-t és CD-t Elvisről Elvisék címmel és a vele járó kétórás sugárzást a Viacom CBS Hálózatán, s ez egyedül termelt vagy 5,5 millió dollárt.
2006 decemberében az EPE kidolgozott egy stratégiát, amivel közelebb kívánja hozni Elvist és muzsikáját az ifjabb nemzedékhez 2007 folyamán. 2009-ben a világhírű Cirque De Soleil artcirkusz előadásában tervez egy Elvis zenéjére építkező show-t létrehozni.
Elvis él?
Időnként feléled az elképzelés és hit, hogy Presley nem halt meg 1977-ben. Rengeteg rajongó állhatatosan bizonygatja és követeli, hogy Elvis él és éljen, kifogyhatatlan indokot hozva fel évről évre. Ezt állítólag ezernyi ún. Elvis észlelés, megfigyelés támasztja alá, amit Elvis halála óta jegyeztek fel. Presley 2007-ben 72 éves (lenne). Az elképzelés kritikusai szerint a számos Presley imitátort könnyen téveszthettek össze a sztárral és az egész városi legenda (urban legend) csak a rajongók itrracionális vágyának kivetítése, kivetülése, akik nem képesek elfogadni imádottjuk halálának tényét.
A két legfőbb ok, amit felemlegetnek, hogy miért is hamis állítás Presley halála:
- A sírján Presley középső neve hibásan Aaronként van írva. Presley szülei mindent megtettek azért, hogy a dupla ’A’ eltüntessék a hivatalos születési bizonyítványból, miután az ikertestvére, Jesse Garon halva született.
- Órákkal Presley halálának bejelentése után egy férfi Presley utazó hasonmása, Jon Burrows nevére egy csakoda jegyet vásárolt Buenos Airesbe.
Az elképzelés, hogy Elvis él, sok zeneszámban, tv-filmben, filmben, computer játékban, rádiójátékban, irodalmi műben bukkan föl (és persze viccekben, poénokban).
Mindenesetre én búcsúzom
Utolsó kommentek